Aussie adventures 2009-...

Igazából egy dolgot gondoltam, h minél hamarabb meg kéne veletek osztanom, még pedig, hogy megvettem a repjegyemet februárra:-). Február 6.án 18:05kor érkezem és 24.én délben jövök vissza. Még Sydney-ig nincs confirmálva a jegyem, csak Delhi-ig, de a héten majd erre is sor kerül...

Mostanság 9 órákat dolgozom, hogy minél hamarabb meglegyenek az óráim a szakmai gyakorlatomhoz. És aztán itthon meg készitem elő a dolgokat a következő napra, meg irom a beadandókat stb. Szóval nem sok másra marad időm:-( És mind emellett esik az eső, a gyerekekkel se megyünk ki. Itt áll a szobámban az ergo. De már több mint egy hónapja nem sikerült ráülnöm...

Hétvégén voltam egy Halloween party-n, de nem maradtam sokáig. Viszont faragtam egy csuda jó tököt. Majd megpróbálok valahonnan fényképeket kerüteni (facebook-on találhattok róla).

Most ennyire volt időm, meg az agyam sem birja 5-6 óra alvásokkal és napközben kb 15 gyerek 9-10 órán keresztül...

Minden jót!

És akkor nem sokára....

Hát jó rég irtam...

Elolvastam az előző bejegyzésem, azáta jó sok viz és hajó folyt le a Dunán... Kicsit eltübtem, de lehet, h ha megigérem, h eltünök akkor lehet, h sikerül gyakrabban irnom.

Akkor megpróbálom összefoglalni nagyjából mik történtek. Talán legnagyobb hir, hogy abba hagytam az evezést. Ez az előző bejegyzésemnek szöges ellentetje, de úgy döntöttem, h szüneteltemem (legalább is a hajnali keléseket, és a klubba járást) Azért még maradok a sportnál, mert megtörtént a nagy beruházás. Végül egy új gépet vettem. Képek itt. Még edzést nem csináltam, de kb egy percet húztam, és csodálatos:-) Az ergoval egy napon érkezett nővérem repülőgépe, úgyh a család 50%-a már Ausztráliában. 4 hónapig marad szakmai gyakot csinálni a Qantas-nál. Szüleim is jönnek majd, apukám szeptember végén, édesanyám meg október végén. Sajnos csak egy hünapig marad, de elég hihetetlen, hogy a Sai-Halász család mind 4 tagja egy országban és egy fedél alatt lesz... De még ne kiabáljuk el.

Munka ügyben szállingóznak el a munkatársak, van akinek örülök, van akinek kevésbbé, de ez azt jelenti, h én elég sokat dolgozom (ami mentségemre legyen a nem jelentkezés miatt) Egyébként aláirtam velük egy szerződést, ami heti 15 óráról (3x5) szól, a héten legalább 31-t fogok előre láthatóan dolgozni. De nem panaszkodom, mert jól jön az extra zsebpénz, és igy közelebb kerülök egy hazalátogatáshoz:-) Munkatársaimról néhány kép, ami egy dijátadón készült, ahol az egyik dij kategóriában (családok bevonása a programokba) a legjobb 5 oviba kerültünk be kb 586 ovi közül. Sajnos nem jutottunk dobogóra, de azért büszkék vagyunk rá (meg arra is, h a supervisor-om szerint a mi asztalunk volt a legrészegebbek a dijátadón...:-).

Előző bejegyzésemben emlitettem egy-két szót Dubbo-ról. Hát azóta ezt is megjártam. Egy hetet voltam ott, és nagyon jó fej emberekkel ismerkedtem meg. Szerdán este fogok velük újra találkozni:-)

Egyenlőre más nem jut eszembe, de remélem örültök az életjelnek.

Bemelegitésként egy kis evezés:-) Voltam edzésen  múlt szerdán meg boxon csütörtökön. A boxot most vki más tartotta, aki felelős az egész klub kondi edzéstervéért, és eléggé megizzasztott bennünket. Egyébként egyre jobban utálom a csávót... Be kellett jelentkezni nála, h kapjál egyéni edzéstervet, amit én megtettem múlt hét szerdán, mire mondta, h ezen a héten edzés után jöhetek szerdán. Ma edzés után odaállok elé és megkérdezi, hogy mit akarok... Mondtam. Erre ő, hogy arra be kell jelentkezni. Tisztáztuk, hogy épp most van a megbeszélt időpont, úgyh kb 5 percet foglalkozott velem, és elmondta, hogy otthon csinálhatok húzódzkodást, fekvőt, meg egylábon gugolást. Ha meg le tudok menni a klubba kondizni, akkor majd ő ott megmutat más gyakorlatokat. (Ezt mind a klub konditermében sikerült megbeszélnünk). Az egész talán életem legjobb evezése után történt, melyet egy olyan csapattal és hajóban tettem meg, hogy asszem kb szót sem érdemel, de azért kicsit kifejtem. A hajó az a hajó volt, amit a barátnóimmel vittem ki múlt hétvégén, hogy megtanitsam őket evezni, a csapat pedig olyan lányokból állt, akik mostanság úgy havonta letévednek. Egyiköjük eddig még nem ült scull hajóban. Egy lány volt egy fokkal tapasztaltabb, és gyakrabban is jár edzeni, de talán ő a legkevésbbé szimpi az egész csapatból (egy 2:20-as 30’-cel kicsit lehetne kisebb a pofája...) Erről jut eszembe tegnap lementem az ergós edzésre, és életembe először slide-on nyomattam. Hát úgy 3 percenként újra fel kellett vennem a ritmust, mert ütköztem hol elől, hol hátul, de az utolsó bő 5 perc egész jól sikerült:-) Mondtam ma az eredményem a CS.K-nknak, és remélem vette a lapot, hogy beszálltam és is a harcba... (hétvégn lehet, hogy verseny) Most oriás ergo keresésben vagyok, mert szeretnék egyet venni itthonra, ezzel valószinű lerövidülne az edzésre forditott utazás és benzin ktg. Valószinű ebay, bár fitnesstermet is hivtam, ahol lehet, hogy kicsit olcsóbb lenne, de csak novemberben esélyes, akkor meg már vége a télnek, és inkább vizre mennék...

Hogy ne csak az evezősöket szórakoztassam irok picit másról is. Szombaton voltam Dubbo training-en. Július elején megyek majd egy hétre Dubbo-ba (Creston-os szervezés), az iskolszünetben, gyerekeket és időseket szórakoztatni. Ez főleg aboriginal gyerekeket jelent, remélem kamatoztatni tudom a ''tanulmányaimat''. Majd lesz egy második training is. Én lettem kinevezve a sport részleg ''vezetőjének". Bár ez ennyire nem lett hivatalosan kijelentve, csak nekem passzoltak minden feladatot. Úgyh most össze kell szednem, hogy milyen játékokat játszunk, mik kellenek hozzá, meg szeretnék majd egy sorversenyt csinálni egyik nap (evezős évadzáró jellegűt), és akkor esetleg sponzoroktól szerezni labdákat, pénzt stb... Elvileg a többiek is ezt csinálják, de azt hiszem kicsit lagymatag a csapat (jó, hogy sport-ra jelentkeztek...), meg most kezdődött a vizsgaidőszak... Utána néhány hét kihagyás után teniseztem volna Isabellel, de ez alkalommal is elmaradt az eső miatt, úgyh helyette vasárnap együtt ebédeltünk, de erről majd később. Este pedig Lauránál újabb DVD party, ez alkalommal most bővebbtársaságban (másnap jöttek haza szülei Kanadából, USA-ból). Egy filmet néztünk csak, és kicsit belealudtam rajta, de nem sokat vesztettem...

Vasárnap ebéd Isabellel. Egy új Thai étterembe mentünk, ahol nyitási akció volt, egész finom volt, és utána SIKERÜLT megcsináltattnom az órám:-) Megkérdeztem a kis kinait, hogy menni lenne, erre mondja, hogy 15 dollár az elemcsere, de ha akarok viznyomás ellenőrzést, akkor majdnem 50. Na mondom ismerem ezt a sztoryt... Erre mondja, hogy megcsinálja 5 dollárral olcsóbban, huh na ezen már alaposan elgondolkodtam... Pontosabban csak úgy tettem, erre jött az ötlettel, hogy cseréljem ki az üveget (amit egyébként terveztem, de inkább előbb azt akartam, h működjön a szerkezet) és az egészet megcsinálja 75dollárért (elem, viznyomás+üvegcsere). Ezek után megtárgyaltuk, hogy milyen ''fontos'' a viznyomás mérés, és azt kihúztuk a listáról, maradtunk 50 dollárnál. Majd megkérdeztem, hogy 40-ért megcsinálja-e? Ez volt életem legjobb kérdése:-) Business-t kötöttünk, és most működő órával sétálok, melynek még a kijelzőjét is tök jól látom.

A nap hátralévő részét Laurával és néhány creston-os lánnyal töltöttem a city-ben. A Corpus Christi ünnepére volt egy körmenet a belvárosban több ezer ember részvételével. A sydney-i biboros tartotta a szertartást. Sajnos az eső is jelen volt, úgyh mindenki tolakodott a templomba, amikor visszaértünk... Sikerült is kicsit megfáznom asszem:-(

Ezen a héten hétfőn dolgoztam, reggel 9:10-kor hivtak, hogy 10-6ig tudok-e dolgozni... Egész jó nap volt, bár kicsit sok pelust kellet cserélnem, meg ha jól emlékszem 3 WC-s balesetet kellett megoldanom (nem csak pisist:-() Túl sok a részlet? Kedden pedig szintén felhivtak, hogy dolgozzak (reggel 7-kor), de sajnos nem tudtam menni, mert egyetemistáknak felügyeltem vizsgát. Most már megértem miért szeretnek elmenni demonstrátornak egyes diákok. Jobb volt a másik oldalon állni... Sajnos semmi izgalmas nem volt, senki sem puskázott (én legalább is nem láttam) bár voltak gyanus esetek...

Hát most ennyi, egy kicsit saját tanulmányaimmal kéne foglalkozzak. Most következik a rohadt nagy beadandó... Meg ma este megyek falat mászni, több mint egy hónap kihagyás után:-)

Péntek éjfélkor meg kezdődik a VB!!!

Hétvégén pedig hosszúhétvége:-)

Hát asszem ez történt velem, de most akkor megszüntettem a hallgatást:-)

Akkor először elmesélem a koppanást. A tanulás és a munka terén egyaránt sikerült egy kicsit megtorpannom. Azt hittem, hogy alig van hátra a szakmai gyakorlatig, csak egy-két beadandó aztán kezdhetem, de kiderült, hogy mi lesz a feladat arra az utolsó egy-két beadandóra, és hát lesz mivel megküzdenem... Egyébként amióta utoljára irtam elég sok tantárgyat befejeztem, viszonylag jó eredményekkel:-) csak az utóbbi hetet vettem kicsit lazábbra... Még 4 tantárgyat kell megcsinálnom a szakmai gyakig (és utána 6 hét amig elfogadják a helyet ahova mennék), már beszéltem a munkahelyemmel, és tudnak fogadni:-) Azért nem minden ilyen rózsás a munkahelyen. Én egy olyan pozicióban vagyok/voltam, amire állami támogatást kap az óvoda, és az a kis bökkenő akadt, hogy ezt a támogatást meg kéllene hosszabitani, melynek a kérvényezését csak hétfőn sikerült beadnijuk, úgyh most addig nem dolgozom (csak ha valaki beteg lesz vagy szabira megy stb.) Azért hétfőn behivtak egy 8 órás múszakra (helyettesitettem valakit), ahonnan kicsit idegesen jöttem haza, mert a buzi kollegám (Mickey) többet foglalkozik magával, mint a gyerekekkel és a munkájával...

Pénteken délután munka után disco volt az oviban (délután 2:30-tól), annyira cukik voltak a gyerekek, és néhány szülővel is sikerült találkoznom. Az egyik szülő balett órát tartott, egy másik pedig has táncot tanitott, ja és kaptam egy meghivást az egyik gyerek szülinapi zsúrjára (sajnos csak szóban, és tagnap volt a szülinapja, úgyh asszem felejtős...)

Most már néhány napja túl vagyok a „koppanáson” a hétvégét elég lazára vettem:-) Szombaton evezéssel kezdtem a napot, és levittem 2 barátnőmet a crestonból, hogy edzés után megtanitsam őket evezni. Mind ez számukra is hajnali kelést jelentett, de annyira elszántak voltak, meg az eső sem tántoritotta el őket. Nagyon szerencsénk volt az idővel, mert mire odajutottunk, hogy edzés után velük evezzek elállt teljesen az eső és amikor kikötöttünk elkezdett újra szitálni... Azt mondták, hogy végig imádkoztak, amig eveztem... Nem nagyon sikerült őket megtanitanom evezni, kicsit gondjaim voltak az evezős kifejezésekkel meg magyarázással... Szerencsére ott volt Bry, őt kértem meg, hogy jöjjön ki velünk 4párban, és irtózatosan aranyos volt és nagyon rendes (vele voltam kint 2x-ban amikor először mentem itt evezni). Meg is hálláltam neki egy toblerone-nal a végén:-) Utána lóversenyre mentem Laurával meg még néhány ismerősével. Előtte nálunk készülődtünk és csinositgattuk magunk.

Ingyenes rendezvény volt, mert 150 éves volt a lóversenypálya.

8 dollárt áldoztam a rendezvényre, pontosabban a szerencsére, mert ilyen eseményeken kötelező fogani a lovakra. Hát voltak sikeres meg kudarcos pillanatok (a legjobb 50centből csináltam 3 dollár 25 centet). A végén a 8 dollárból csak 4.10 ment vissza zsebbe:-( De tök jó élmény volt, még az eső ellenére is. Azt mondják, hogy addig nem vagy ausztrál amig nem voltál lóversenyen. Ezt többször bevetik, hogy különböző programokra csábitsanak. Este moziba mentem a Harry Brown c. film megtekitésére. Nem volt rossz film, de azért csak erős idegzetűeknek ajánlom...

Vasárnap több mint 20 embernek készitettem ebédet, mert a creston-ban befogtak húsütésre. Ez volt életem első BBQ-ja, de úgy vettem észre, hogy elégedettek voltak a kajával:-) Délután meg Rosával elmentünk egy öregek otthonába, ahol egy 104 éves hölgyet látogattunk meg. Döbbenet volt, hogy mennyire életképes, és kommunikativ és nagyon jó a humora:-).

Tegnap tanultam és füvet nyirtam, és találtam egy futó útvonalat, amit majd megpróbálok kicsit gyakrabban látogatni...

A mai nap kicsit kényeztettem magam, felturbóztam a ruhatáram a télre:-) És kerestem egy helyet ahol kicserélik az órámban az elemet. Ezt teszem már néhány napja, de eddig a legolcsóbb hely 2500Ft-ért csinálja, utána meg 7500Ft volt a következő ajánlat (viznyomás ellenőrzéssel és 2 év garanciával). Már nagyon kezdem hiányolni az órám:-(

És még valami a mai vásárlási élményeimhez:

No comment.... Nem csak a zászlók, hanem a red wine/white wine-nal is gondok vannak...

Megpróbálok majd gyakrabban irni, mert mire leülök, hogy irjak elfelejtem, hogy mennyi minden történt. Legtöbbször a Crestonban tanulok vagy ha befognak vmire, akkor segitek.

Hallom otthon kicsit itélet idő van, hát itt is elég esős napokat élünk, de szerencsére a mai edzés alatt nem esett, időnkét szitált kicsit. Ma a fűtést is bekapcsoltam, mert lusta voltam felöltözni…

Hát igen, a múlt héten a sok meló eléggé kifárasztott, de asszem sikerült kipihennem:-) Munkában nem történt semmi extra, nagyon szeretem a gyerekeket, és egyre többen tudják már a nevem, úgyh ők is kezdenek megbarátkozni a gondolattal, hogy egyre sűrűbben fognak velem találkozni. Jövő héten van “childcare week”, úgyhogy minden nap események, és majd jönnek valamikor “ellenőrizni”, hogy kiadják valakinek az év legjobb ovija cimet:-) Nálunk lesz pl disco szerdán (délután 14:30kor) Még nem tudom, hogy melyik napokon kell menjek, de gyanitom, hogy minden nap szükségük lesz rám… Ezen a héten is majdnem igy alakult. Hétfőn megkértek, hogy maradjak bent még 3,5 órát, aztán kedd délután is megpróbáltak becserkészni, de ez nem jött össze, mert épp a belvárosban voltam gyertya vadászaton egy barátnőmmel. Kedden, szerdán végül tanultam, több-kevesebb sikerrel…

Ma reggel voltam evezni is, és végre elkezdtünk  normális edzéseket csinálni. Persze 8-asoztunk, amiből már kezd kicsit elegem lenni… Ez alkalomml csak egy csapat jött össze, és olyan emberekből, akik versenyezni is szeretnének majd. Az edzés: rögtön (semmi bemelegités) 5’ alaptempó utána 30” 24-gyel, majd az alaptempó mindig csökken fél parcel a nyomatás meg mindig 30mp-cel több, és az egész pihenő nélkül. Szombaton piramisokat csináltunk, 2x20’-est és egy 10’-est. A bemelegitést (első kb 5 km-t) lötyögő gémmel eveztem, majd utána beállitatlan lapttal. Kicsit a dekben éreztem magam, (bocsánat…). Hnap megyek újra box edzésre. Ezek csüt este vannak az evezősöknél. Boxolunk meg egyéb erősitő gyakorlatokat csinálunk, és másnap oriás izomláz… Pontosabban nekem inkább harmadnap.

A hétvégéről végül nem sokat meséltem. Teniszeztem egyet Isabellel, és utána mentem vacsizni a Domi Juditékhoz, és kaptam egy kis kaját a hétre. Igazából szombaton csináltam egy kis főzőcskézést, úgyh most elég sok kajám van, lehet, h rám fog rohadni… Az ellátás(om)ra nem panaszkodom:-)

Csak, hogy egy kicsit izgalmasabb legyen az élet, ma délután füst boritotta be a várost, mivel a Kék-hegyekben erdő tűz megelőző égetéseket csináltak. Ez egyébként „csupán” 2 órányira van Sydney belvárosától, de az oviban is megéreztük a hatását...

Azért túl lehetett élni, de az be kellett vinnünk a gyerekeket, főleg az asthmásokkal rohantunk be elég hamar... Ma egyébként nem dolgoztam volna, de az egyik munkatársam, Mickey, lebetegedett, én pedig még jó, hogy mindig ugrásra kész vagyok:-). 10-körül hivtak, h be kéne mennem, épp akkorkeltem... Ma 21 gyerek volt bent, és én csináltam a délutáni pelusozást, pontosabban csak a nagy részét, mert lejárt  a munkaidőm, és átvette Trista (akiről már meséltem, hogy milyen „közkedvelt”, de én egyenlőre nem panaszkodom).

Node, hogy ne hagyjak ki semmi fontosat: ELMENT az apukám!!!:-) Csütörtökön indult haza, és aztóta haza is ért épségben. Én csomagoltam be a bőröndjét (a kis bébi...) Volt egy kis bonyodalom az érkezésével, mert a Ferihegy honlapon először azt irták ki, hogy több mint egy órát késik, de a végén 2 perccel a kiirt idő előtt érkezett. Ennyit a Ferihegyről... Pénteken végre megirtam egy beadandót, amitől már régóta rettegtem, pontosabban tologattam magam előtt, de most már sikerült elküldenem:-) Szombat reggel a már emlitett csodás evezés, majd utána Laurával elmentünk a Creston-ba, ami egy katolikus kolégium itt, a környékünkön. Oda szoktunk menni közösen tanulni. Ez alakalommal a tanulás része kevésbbé volt sikeres volt , de nagyon jó fej csajokat ismertem meg. Pl. a hétfői új  tenisz társam, aki félig magyar, és Marian-nak hivják. Vasárnap is teniszeztem, Isabellel, utána meg együtt ebédeltünk egy thai étteremben. Az túlzás, hogy jó volt, de elment. Hétfőn meló, utána tenisz a már emlitett Mariannal (ritka szarul ment:-(), aztán elég hosszú kihagyás után magamra vettem a futócipőm, és lekocogtam a beachre.

A héten elég sokat dolgozom. Igy hogy ma is behivtak, minden nap bent leszek (csüt, péntek 8,5 órás „műszak”). Lesz mit kipihenni a hétvégén...

Raktam fel újabb képeket az abseiling 1-ről és 2.-ről ide.:-)

Ez most tényleg cask az evezésről szól. Már régóta terveztem, hogy irok erről egy külön bejegyzést. Szóval újra evezek, de csak hetente 2x. A többiek sem járnak többet, mert most alapozás van, ami itt úgy tünik nem a km gyűjtésről szól... Nem nagyon értem az éves felkészülésüket, de a végén elég eredményesek. Augusztustól kezdenek el majd minden nap evezni (pontosabban csüt kivételével,  a hajnali kelések miatt).

Amikor tavaly elkezdtem lejárni hozzájuk, akkor eléggé a szezon közepén sikerült lemennem, én pedig enyhén formán kivül voltam... Nem voltak sokan a lányok, összesen 5-en. Most ez a számm 16-ra emelkedett, úgy hogy az egyik lány elköltözött, mert másik egyetmre jár (kibukott az előzőből...). A 16 lány eléggé különböző tudású, van aki, kb 3 hónapja ült először hajóba, de van aki már több mint 10 éve evez, de sokan régen versenyeztek, és most újra kedvet kaptak. Én az utóbbi 2 kategóriába sorolnám magam:-). A korosztály már kevésbbé változó, a legfiatalabb 16 és én vagyok az egyik legidősebb...:-( Szóval szerdán, szombaton edzünk és eddig mindig 8-as (egyenlőre még nem panaszkodik a hátam). Sajnos csak a legutóbbi edzésen sikerült összehozni mind a 2 8-ast. A felszerelésről már néha tettem megjegyzéseket, hát panaszra nincs ok. Asszem a B hajót is megirigyelné a dek. Ausrowtec, ausztrál gyártmányú hajó, amilyen szkiffben eveztem tavaly. De most nem elsősorban a hajókról akartam irni, hanem inkább a kormányosokról és a szerepükről. A kormányzás itt egy külön tudomány, nem a kis miniseket ültetik be. Vannak külön evezősök és külön kormányosok. Minden coxinak van saját cox boxja és azon keresztül vezénylik le az edzést, gyakorlatilag az edző helyett. Persze minden alkalommal van motoros kiséretünk, és kapunk tőle is technikai utasitásokat, de néha ledöbbenek, hogy a kormányos ülésből miket vesz észre a kis coxink. Most szombaton a 2 8-as egymás ellen ment rövid nyomatásokat, úgy hogy egyszerre csak 4-en eveztünk, és hihetetlen jó érzés volt. Az utolsó 50 csapás alatt több mint egy hajót vertünk  a másik csapatra:-) (én is eveztem akkor). Addig fej-fej mellet mentünk, de inkább lemaradva főleg ha a mi 4-esünk evezett... A második nyomatásnál sajnos elromlott a coxbox-unk, és egyáltalán nem volt meg az összhang a csapatban. Ilyenkor veszi észre az ember, hogy mennyit számit az a plusz egy ember a hajóban.

Egy másik élmény, ami egy korábbi evezésnél történt. Az edző az egyik forduló után megkért minket, hogy csukjuk be a szemünk és tegye fel az a kezét, aki úgy gondolja, hogy nincs, aki nála jobban húzott a hajóban. Senki nem merte feltenni a kezét. Erre megkaptuk, hogy milyen csapat vagyunk és milyen ez  a csapatszellem? Meg kell hallni a másikért a hajóban stb... Ez nekem annyira tetszett:-) Nagyon értenek a motiváláshoz, egy korábbi alkalommal, az egyik verseny előtti nap, fültanúja voltam egy motivációs beszédnek, és én is kedvet kaptam, h másnap hajóba üljek és versenyezzek. Remélem a következő szezonban ennek is eljön az ideje:-)

A bejegyzés irása közben a True Blue cimű filmet néztem. Az oxfordi egyetem válogatásáról és felkészüléséről szól az egyik oxford-cambridge versenyre. A film végén persze az oxford nyert,  fa lapáttal a cambridge-i bárddal szemben, úgy hogy még egy rohadt nagy rákot fogott az oxfordi sztroke. Asszem nekem csak az evezés miatt tetszett...:-)

Hajrá-Hajrá minden evezősnek!

Szombaton megint az outdoor club egyik programján vettem részt. Abseiling 2. tanfolyam volt. Laurával együtt mentem, de ő még az első tanfolyamot csinálta. Vasárnap pedig egy evezős rendezvényen vettem részt. Hajó keresztelő és előkelő ebéd. A reggeli evezés sajnos elmaradt, de helyette ergóztam egyet:-)

Az Abseiling 2. egy kevésbbé gyakorlati, inkább elméleti oktatás, ahol különböző csomók, vészhelyzetek megoldási módszereit sajátithattuk el. Ugyanoda mentünk, mint a múltkor (Wahroongába), korán reggel kellett kelni, elvileg vonatozni, de itt sem mindig 100% a “MÁV”, úgyhogy pályafelújitás miatt busszal kellett mennünk. Azért elég jól megoldották, hogy egy vasút vonalon több busz vonal közlekedett, melyek a vonal különböző szakaszait járták be. (azért szerencsére hazafele sikerült megszervezni egy fuvart, ugyhogy ugrott a retur jegy, de oriás dugókba keverdetünk, igy majdnem 3 órát tartott a hazaút…) Még délelőtt kicsit esett az eső, de délutánra gyönyörűen kisütött a Nap:-) Tanultunk csomókat, meg hogy hogyan kell felállitani egy abseil-t, különböző technikákat, ha ezt-meg azt véletlenül elejtjük és hogyan tudnánk pótolni stb. Nagyon jó volt, és tanulságos, most már azt is tudom, hogy mi miért van. Derek tartotta nekünk az oktatást, aki nagyon jó fej:-) Cserkész volt korábban, és az összes többi túra vezető azért cikizte, mert túl preciz és biztonságos. Hát ebben a sportágban asszem ez jó is. Van egy angol mondás: Better safe, than sorry… Azt mondta, hogy fog csinálni abseiling 3.-t is ahol majd mentést fogunk tanulni. Hazafele bezártak minket a parkolóba, aztán dugókba keveredtünk, és mivel az egyik srác GPS-ét követtük, sikerült megkerülni az egész várost, ami Sydney esetében nem kicsi…

Vasárnap rower’s reunion, ahol 5 új sykes skiffet kereszteltek, meg átadtak egy dijat az egyik klubtagnak, mert már 50 éve tag:-) Utána svédasztalos ebéd, ami nem volt túl olcsó és sajnos nem is volt annyira finom:-( Kb 50-en lehettünk, de elsősorban inkább veteránok… Sajnos a reggeli evezés elmaradt, mert a csajok nagy része előző este egy szülinapi buliban voltak… Igy maradt az ergo, fél órát sikerült lehúznom. Utoljára otthon ültem ergóra, és ahhoz képest egész jól ment, slide-okat használtam, ami szintén az újdonság erejével hatott…

Hétfőn reggel 8-ra mentem dolgozni, az egyik lányt helyettesitettem. A nap során a többi munkatárs kihasználva, hogy nincs bent, jól kibeszélték… Kiderült, hogy mindenki utálja, de meglátva a facebook oldalát engem is sikerült meggyőznijük, hogy nem egész 100-as a csaj. Sokat röhögtünk a képein, meg a commenteken:-) Sajnos a napom többi része kevésbbé volt vicces, 2-en lepisiltek, az egyik gyerek peluson keresztül… A másik dolog, hogy 2 sérülés is volt, amiről jelentést kellett késziteni. Az első egy kékfolt az egyik gyerek homlokán (fejbe ütötték egy babával), a második az egyik gyerek megharapta a másikat, ennek sajnos szemtanúja voltam:-( Kis rosszcsontok… Munka után egy film fesztiválra mentünk az apukám bringás haverjaival. Rövid sport dokumentum filmeket vetitettek különböző extrém sportokról. Az egyik egy óceánt átevező nőről szólt:-) De mindegyik nagyon tetszett. Jövőre is megyünk!

Ma reggel 8-asoztunk, sikerült kikötésnél elgörbiteni az egyik villát. Érdekes volt a lányokat figyelni, nem nagyon törődnek az eszközeik állapotával. Szerencsénk volt, hogy a hajótestnek nem lett semmi baja…

Holnap indul haza apukám, augusztus elején meg érkezik a nővérem:-) Jöhettek ám látogatni...:-)

Vasárnap volt Anzac Day, amikor az elesett katonákra emlékszünk. És ebben az országban, ha vasárnapra esik egy munkaszüneti nap, akkor megkapjuk a hétfőt is...:-)

A hétvégémről nem sok érdekeset tudok mesélni. Tenniszeztem, tanultam, “tüntettem”, ja és elkezdtem újra evezni:-) A tüntetés egy közös fotó és petició aláirása volt ahhoz a kampányhoz, ami a mi kis beachünk “Gold Coastositása” ellen szól, vagyis, h ne épitsenek felhőkarcolókat a tengerpartra, és rontsák el ezzel az egész imagét, meg ne legyen egész nap árnyék a beachen… Evezésel kapcsolatban bár már majdnem 2 hónapja volt az OB, úgy tünik itt hosszabb a pangas utána. A lányok csak szerdán és szombaton járnak evezni, és néha délután kondizgatnak picit. Amint meghallottam, újra felvettem velük a kapcsolatot, és már 2x voltam velük evezni:-) Eléggé megszaporodtunk… Majdnem 2 8-asnyi ember gyűlt össze, de úgy tünik, h inkább csak egy 8-as szokott összejönni. Sykes hajóban evezünk, és eddig mind 2 alkalom nagyon tetszett (16 km mind két alkalommal, a mai nyomatás: 2,5x3’2’1’2’3’ t:14-16-18-16-14). Ma munka előtt voltam (4-kor keltem, 5-kor edzés, aztán 9-től meló). Sajnos edzésről a munkahelyemre jutni nem a legegyszerűbb, kb egy óra autózás, úgyh végül f9-re értem oda. A mai beosztásom 2-ig tartott, úgyh amint hazaértem viszonylag hamar beiktattam egy délutáni alvást... Hát a sorok közt akkor az is kiderült, hogy végülis megkaptam az állást, bár igazából nem azt amire jelentkeztem, de igy is nagyon örülök. Az egyik alkalmazott elköltözött egy másik városba és helyette kerestek volna valakit, de a massziv tapasztalatom nem volt elegendő nekik…(és egy hét elteltével mégis visszaköltözik a csaj Sydneybe). De felajánlották, hogy az egyik gyerek után kapnak állami támogatást, és arra a pozicióra felvennének. Ez abból áll, hogy heti 3x5órát dolgozom. Ez azt jelenti, hogy jut idő a tanulásra evezésre, de félszemmel azért figyelem még a hirdetéseket, bár szeretem ezt a helyet:-) Ma a “nagy csoportosokkal” voltam, akik sajnos nem annyira szófogadóak, mint a kisebbek, de kezdek egyre jobban megbarátkozni az egész rendszerrel:-) Ma visszajött a másik főnök nyaralásból, aki szintén nagyon jó fej, de ma nem sikerült vele túl sokat beszélnem. A gyerekei viszont nagyon aranyosak:-)

Hnap újra meló, meg talán tanulás. Oszt nem sokára újra jelentkezem…:-)

Nem is tudom hol kezdjem. Magyarországon diplomas ember lettemJ Ausztráliában pedig remélhetőleg beléptem a munkavállalók körébe:-)

Hát akkor a részletek…

Múlt héten sikerült viszonylag sokat tanulnom (beadtam és vissza is kaptam az első beadandóm:-)), és néhány nagyon jó állást találtam. Az egyik be is hivott interviewra, és hétfőn, szerdán próbaidőztem náluk, amire még fizut is kapok majd…:-) (egy oviról van szó…) Nagyon jó helyen van, kb fél óra odaérnem tömegközlekedéssel. Az egyik munkatársam rohadt messziről jár be és már majdnem 4 éve dolgozik ott, ami asszem szintén sokat mond a helyről… A gyerekek aranyosak, az egész oviban asszem 39 gyerek van, az én “csoportomban” hétfőn 16 szerdán 17, atöbbit még nem tudom. Most már a csoportomban nagyjából tudom a neveket, már csak a helyesirásukat kell elsajátitanom…  Mindkét nap mindenféle feladatot kaptam, és remélem jól álltam a sarat, a szerda kicsit húzósabb volt, egy teljes csoportos pelus csere, meg ebéd előtti teljes csoportnak éneklés és mese olvasás (hát ez kicsit káosz volt…) De kellett ágyakat csinálnom, felügyeltem a rajzolást, üritettem a moslékot (nem olyan durva, mint ahogy hangzik) és mindeközben árgus szemekkel ügyeltem a gyerekre. Szerdán megkértek, h maradjak bent 2 és fél órával tovább, ez asszem elég jó jel:-) Ma sajnos nem volt bent a tulaj, de azt mondták, h egy-két napon belül megtudom mikor kell menjek újra.

Akkor haladjunk visszafele az időben, vasárnap voltam canyoning túrán, ami nem igazán olyan volt, mint amit elképzeltem… Kirándulás/canyon volt meghirdetve, és azt mondták, h hozzál magaddal váltó cuccot, mert lehet, h vizes leszel. Hát én szerencsére vittem, mert kiderült, h ez inkább canyoning túra volt. A legmélyebb részen vállig ért a viz… Egyébként nagyon élveztem, azt az aprócska kis bökkenőt leszámitva, h elvesztettem az egyik kedvenc fülbevalóm:-( Meg azért kicsit hüvi volt a vz, úgyh nem volt olyan jó álldogálni… Ez a program is a már korábban emlitett outdoor clubbal volt, és sikerült összefutnom ismerős arcokkal, a korábbi abseiling túrán megismert magyarokkal, akik révén szereztem képeket. És igy vannak képek a korábbi abseilingről is (bocsánat, kicsit lusta voltam átválogatni...) 

Erről jut eszembe, h feljelentkeztem az abseiling II. tanfolyamra is, ami jövő hétvégén lesz, és itt megtanuljuk azokat a dolgokat, amikkel majd segithetjük a túravezetőket, és ha eléggé vállalkozó szelleműek vagyunk, akkor még túrát is vezethetünk:-)

Szombat szintén aktiv nap volt:-) Isabellel (német lány a repülőről) mentünk tenniszezni. Nagyon bejött, mert elég hasonló a tudásunk, és most hétvégén újra megismételjük:-) Persze a mozgás után rögtön pótoltuk a kalóriákat a Glebe-i piacon. Ez egy amolyan bolha piac szerű, ami csak szombatonként van nyitva. Vettem egy pár fülbevalót, de lehet, h emiatt hagytam el másnap…

Pénteken voltam az állásinterviewn, és hazafele kaptam egy új telefont. Még nem ismerem az összes funkciót, és a felét szerintem nem is fogom használni…de nagyon tetszik:-) Egyébként ingyen adták, csak alá kellett irni a szolgáltatóval egy 2 éves szerződést. Igy most előfizetéses lettem, és havi x összeget beszélhetek le. Itteni Vodafone-osokkal ingyen beszélhetek, a többi perc dij is elég jó, de a nemzetközi sms az nagyon olcsó (8,2 Ft átszámolva). Egyéb előnye az új telefonnak, hogy igy van miben tartanom a magyar sim kártyám, úgyh nem kell cserélgessem…

A hét első felében pedig megpróbáltam a konyhát és a házat rendbeszedni egy kisebb átalakitás után. Apukám a konyhában az egyik falat megfabrikálta, hogy beférjen az új sütőnk, de az előkészületek sajnos elmaradtak. Elég sok minden elöl maradt (mosatlan edésnyek és gyakorlatilag minden…) és jó kis por réteg rakódott rá:-( (beleértve a szekrények belsejét is…) És nemcsak a konyha és étkező szenvedett “károkat”, hanem a többi szobában is egy kisebb por réteg gyült össze gyakorlatilag mindenen (a vasalni való, tiszta ruhák is :-()

Képek before takaritás:

És after…:-)

Ez utóbbi szekrény egyedül kb. 3 órámba tellett...

Csak hogy a kultúra se maradjon ki egy bejegyzésemből sem, egyik este voltm szinházban, az opera szinháztermében. Jó darab volt, de sajnos az angol tudásom miatt, csak a poénok felét értettem, de a vége felé már egész belejöttem:-) Ez egyébként egy főpróba volt, de örülök, hogy apukám intézte az anyagiakat (igy is kb. 4 szerese egy otthoni szinház jegynek…) Hazafele elég sokat kellet várnunk a buszra,úgyh egy jó kis fagyizással ütöttük el az időt:-)

Ki gondolta volna, hogy ez lesz a következő bejegyzés…

Mindenki azt mondja Canberráról, hogy neki nem tetszik, mert annyira unalmas, és az egész város meg volt tervezve és olyan szabályos stb. Én az utóbbival nem értek egyet, és az előbbi miatt meg talán pont ezért tetszett nekem:-) Az egész város egy tő körül fekszik, amely egyébként igazán ideális evezős terep… Node, h miket is láttam/csináltam ottan.

Pénteken indultunk, végül azért még sikerült dél előtt elindulnunk, elég kényelmesre vettük, és igaz, h dugókba keveredtünk, de viszonylag hamar odaértünk és elfoglaltuk a szállásunk. Én foglaltam a szállást, és a legolcsóbbat kerestem, elég gáz, hogy ez volt a legolcsóbb szállás, de nagyon meg voltunk vele elégedve. Kis motel, különfürdő, és még medence is volt, amit egyébként nem használtunk. Ja és ingyen wifi, tv, stb… Utána gyorsan bementünk még a városba egy-két nevezetesség meg utána egy esti seta a tóparton, nagyon kis kellemes városka. Igazából megpróbáltuk rövidre zárni a napot, mert másnap mentünk megmászni Ausztrália legmagasabb hegyét, a Mt. Kosciuszko-t (2228m) (Gyimesinek hoztam róla kis kövecskét:-).

Másnap reggel korán kelés, és 200km autózás után odaértünk. A kirándulás egy 11,5km úton ment fel a csúcsra, és egy 9km-es másik útvonalon ereszkedtünk vissza a kocsihoz. Nagyon jó időnk volt végig, de igy húsvét hétvégén nem voltunk egyedül a odafent (bár sokakon látszott, hogy az út nagyját lanofkával tették meg) Nekem lett egy kis izomlázam a lábaimban…

Vasárnap volt a szavazás, ezzel inditottuk a napot, majd a korábbi bejegyzéseimben emlitett kiállitás. Elvileg 10kor nyitott, és mi ezért 10 előtt 2 perccel értünk oda, ahol már kigyózó sor volt, még az elővételben vett jegyekkel is. Azt mondták, hogy 10-kor kinyitják a kapukat, és az első 500 embert beengedik. Úgy 10-15 perccel 10 után kezdett gyanussá válni a dolog, és rájöttünk, h nem állitottuk át az óráinkat, igy még 50 percet vártunk. Közben apukám megszámolta, h benne vagyunk az első 500-ban, úgyh tuti bejutunk. Hát azért tényleg megérte a sorbanállás, én mondjuk több képre számitottam, de nagyon szépeket láttunk. Utána elmentünk a régi parlamentbe, majd az újba, ahol egy ingyenes idegenvezetést kaptunk (néhány adapt az épületről: 5 épületrészből áll, 17 udvarral, 23km-nyi folyósó, 2700óra, a zászlórúd a tetején 81m (a világon a legnagyobb), a rajta lévő zászló akkora, mint egy 2 emeletes busz oldala, 10 zászlót használnak erre a célra, mert a szél és a nap meglehetősen rongálja odafent, az épületet egyébként beleépitették egy dombba, hogy a politikusok ne “lenézzenek” a népre, és igy csak 5 méter látszik ki a földből). Csomó emlék jött elő, amikor 6.-ban osztálykiránduláson voltunk ugyanitt:-) Állitólag nagyon pici koromban is voltam szüleimmel, de arra asszem csak fényképekről emlékszem… Kicsit jobban megismertem az itteni politikai rendszert (kicsit apukám előadásában is…), ami nagyjából a brit és amerikai struktúra koppintása… Lényeg, h azért elég jól működik. A Parlament után felmentünk a tv toronyba, ahonnan egész szépen beláttunk mindent, még az előző nap megmászott hegyet is talán.

Hétfőn már egyedül vettem részt a programokon. Először az AIS-be mentem egy tour-ra. Az AIS (Australian Institute of Sport) 26 sportág válogatottságát támogató program és infrastruktúra rendszer, stadionokkal, medencékkel, kolesszal stb. és óriás kutató hatter... Az új medencét 2 éve adták át, és csupán 17 millió dollárba került (ide is néhány adat: viz alatti folyósó 9 kamerával, meg még másik egy néhány kamera, a medence végén a fal méri a nyomást, szöget ahogy az úszók megérkeznek és fordulnak, 2,5m-enként lehet részidőket mérni stb.). Egyébként itt volt a hires oar-os ergo, amin ültem kis koromban, hát most is kipróbáltam. Hát no comment… Az emlékeimben kicsit más volt, és igy 10 év versenyszerű evezés után egy vicc. A lábtartó egy fém cső, az evezős kar pedig vmilyen hidraolikus rendszerrel működik. A drag nagyon fura volt, a csapás elején kb semmi ellenállás, és folyton belevertem a térdembe. Utána húsvét hétfőre való tekintettel ellátogattam Hollókőre, de szerencsére locsolásban nem volt részem:-). Canberrától nem messze van egy kis mini falu, ahol több ország jellegzetes épületeit próbálták bemutatni. Azért nem rossz 28 országból az egyik Magyarország. Ez eléggé megdobogtatta a szivem. Kis vonat is volt, de arra nem ülhettem fel:-( Utána már hazafelé vettük az irányt, és közben tojt nekem a nyuszi egy új laptopot:-) Már mielőtt elutaztunk kinéztük, és úgy tünik apukám jót aludt Canberrába, és belegyezett. Úgyh most már akadály mentes a skype-olás.

Ma pedig a húsvéti leárazás utolsó napjait kihasználva megvettem a falmászó cipőt, amit hnap be is avatok:-). Találkoztam Bencével is, igy 2 nappal a hazindulása előtt sikerült összehozni. Nagyon megnőt... Egy hires palacsintázóban voltunk, és nagyon fini volt.

Fotókat nem tudtam annyira megválogatni, h ide is rakjak, úgyh majd később felrakom picasára.

Most már, hogy egy hete nem volt tanulni való a kezemben, sajnos vissza kell térjek a jegyzetek közé...:-(

Elbújtam a könyvek közt, és igazából most is ott kéne lennem (mekkora stréber…). Szeretném minél hamarabb befejezni az első részét a diplomának, amire azt mondják, hogy 6 hónap szakmai gyakkal együtt, és most, kb egy hónap után, már túl vagyok a tanulós rész negyedén... Most már kicsit komolyabb tantárgyak következnek, és nem csak online testeket kell majd csinálni:-(

Állás ügyben nincs nagyon változás, küldözgetek és nem jelentkeznek. De most már a Bsc diplomám nélkül küldözgetem a CV-m, mert még a végén azt hiszik, hogy túl képzett vagyok…

Szürke hétköznapjaimat néhány egyéb program is felviditja azért. A Laurának volt pl diplomaosztója. Az átadóra nem mentem, de utána elmentünk a city-be a Francia Riviérára (fagyizó), ahol a következőt fogyaztottuk.

 Az étlap szerint 2-3 személyre szólt, de mi 5-en nem tudtunk vele megküzdeni (igaz, mindenki már vacsi után volt)

Utána meg Star City-be mentünk, ami egy oriás Casino, és Hotel stb. A Casinoban nem voltunk, csak a Hotel-nak a kotélbárjában, aminek a neve Astral bar, lessétek csak meg a kilátást…

A koktél melyet én fogyasztottam egy “Istvan Orosz” fickó nevéhez fűződik, nem is tudom miért választottam ezt…:-) Őszibarackos volt, már a pontos nevére nem emlékszem, de sajnos nem volt olyan finom:-(

Hamarosan nekem is lesz diplomaosztóm, csak kár, h nem fogok rajta részt venni… Egyébként kb ennyit is jelent nekem ez a papir…

Múlt szombaton lelátogattam a beachre Isabellel, akit még decemberben ismertem meg hazafele menet a repülőn. Végül 3 órát voltunk ott, elején kicsit borús volt, és féltem, hogy nem fog kisütni a Nap, de szerencsére kicsit javitottam a Budapesten összeszedett téli sápadtságomon. Azért vigyáztunk, mert mint megtudtam tőle az ausztrál rák betegségek 60%-a bőrrák. Isabel egyébként Németországból származik, a mester diplomáját fejezte be Sydneyben, most meg már asszem kb egy éve itt dolgozik kutatóként. Health Science-t tanult, de most úgy döntött, hogy megcsinálja majd az orvosit is.

Vasárnap a St. Mary’s Katedrálisba mentem, ahol a sydney-i biboros tartotta a misét, és egy baromi jó férfi kórus énekelt, nagyon-nagyon szép volt. A Laurával és az egyik barátnőjével mentem. Utána még brunchoztunk egyet a city-ben, majd mindketten magunkhoz vettük a tanulni valót és közös tanulós napot (pontosabban fél napot) tartottunk. Végül egy 92%-os testtel fejeztem be a napomat:-)

Hétfőn apukámmal végre vettünk egy sütőt, mert meglepő módon a 20 évvel ezelőtti már egyáltalán nem funkcionál… Ma szóltak, hogy meg is érkezett, úgyh hamarosan gyakorolhatom majd, és bővithetem konyhai művészi palettám:-) Elmentünk a kedvenc outletembe is, ahol vetem magamnak egy lila ruhát. Ime:

Most kicsit kényeztetem magam, mert nincsenek itt a barátaim, akik kényeztessenek, és hamarosan bővitem a falmászó felszerelésemet, pontosabban egyenlőre csak cipőt, és majd később talán beülőt veszek. Multkor béreltem egy cipőt, és összehasonlithatalan… Sajnos ebből nem érdemes használtat venni, mert a lényege, hogy hozzáidomul a lábadhoz, igy elég drága beruházás:-( Egyébként múltkor a könyvtárban beleütköztem a következő könyvbe: The complete idiot’s guide to Rockclimbing. Most ebből olvasgatok magamnak estimesét:-)

Itt a vége, fuss el véle... Jó éjszakát és szép álmokat!:-)

Hát sajnos anyukám most már elindult hazafele, apukám meg még másfél hónapig van itt. Utána egyes egyedül ebben a marha nagy országban, ahol egyébként minden utca sarkon egy magyarba botlik az ember… Vasárnap találkoztam egy párral, aztán meg hazafele az egyik kocsi ablakán láttam egy magyar cimeres matricát. De ezt majd később…

Akkor kezdem először az unalmasabb témával. A tanulás. Újabb tantárgyat sikerült kivégeznem, csak kicsit bosszantó, hogy rossz a teszt rendszer. Az egyik kérdés tipust rosszul javitotta, úgyh gyorsan print screen-eltem, és irtam nekik egy levelet, h ugyan már nézzék át egy kicsit… Igy is azért sikerült egy 69%-t összehoznom, ami szerintem közel 100 lenne, ha jó lenne a javitókulcs. Ezenkivül résztvettem az első online órámon, ami nem kötelező, de úgy tünik, hogy egész hasznos lehet. Először egy intro órán kellett résztvenni ahhoz, hogy résztvehess majd egy tényleges tanórán. Meglepő, hogy milyen sokan csinálják ugyanezt a képzést, azt mondták, hogy kb 3-4000 új diákjuk van. Ez egyébként az álláshirdetéseken is átjön. Nagyon sokan hirdetnek, bár a legtöbb valamilyen képzettséget kér, de van olyan is, aki felajánlja, hogy a képzésedet kifizetik. Lényeg az, h már jelentkeztem elég sok helyre itt a környékünkön, és most várom, h ők jelentkezzenek. Majd valószinűleg személyesen is felkeresek egyet-kettőt, akik most épp nem hirdetnek.

Visszatérve a tanulásra vettünk múlt héten egy laser nyomtatót az ebayen, úgyh most már nagy üzemben megy a jegyzet nyomtatás, és nem gülüzik a szemem a képernyőtől.

A következő “legfontosabb” dolog az evezés. 2 hét kihagyás után, rávettem magam, h lemenjek. Hát a komolyabb versenyzők igy OB után nem nagyon járnak, de akikkel voltam már evezni korábban, és most kezdték el a hajnali 5ös edzéseket, nagyon “rendesen” járnak. Én általában 5:10-re érek oda, mert átöltözés, meg én kicsit messzebbről megyek, úgyh a közlekedésben is akadhatnak gondok (bár egy kocsi sincs olyankor az utcákon), a többiek meg örülök, ha félre odaérnek, úgyh leközelebb legalább egy negyed órával többet fogok aludni:-) Egyébként nem fogom sokáig folytatni, mert amikor megyek teljesen használhatatlan a napom, és ha elkezdek dolgozni, akkor nem biztos, h ezt jó néven veszik… De már alakulóban az újabb “edzésterv”, ha bevállik, akkor megosztom, egyenlőre nem akarom elárulni a részleteket. Múlt heti falmászás is nagyon jó volt. Izomlázam lett a karomban:-) Csatlakoztam egy outdoor adventure club-hoz, amiben a Laura is tag, mert igy ólcsóbb a falmászás, és ingyen van a harness (sziklamászó beülő a sztaki szótár szerint) kölcsönzés, és nagyon jó programokat szerveznek:-) Most hétvégén vettem részt az első ilyenen, ami az Abseiling I. kurzus volt. Erre vasárnap került sor, Wahroonga-ba, ami Sydney egyik kerülete, de igy is majdnem egy órás vonat út volt a központi pályaudvarról. Szerencsére csak 9 után taliztunk, igy nem kellett annyira korán kellni. A vonatok egész jók, 2 emeletes vonaton mentem, de azért a németországi vonatok sokkal jobban bejöttek. Nem untatlak benneteket, kicsit eltévedtem, de még épp időben odaértem, és szerencsére viszonylag sűrűn járnak a vonatok... A vonatállomásról még kocsival mentünk egy darabon, az erdő széléig, ahol nekikláttunk az “ereszkedésnek”. Először az elméleti oktatás, és eszközök bemutatása, majd utána abseiling. Ez több outdoor sportághoz kell, pl ha szeretnék menni majd canyoningra, akkor vannak olyan vizesések, ahol csak kötélen tudunk lemenni. Egyébként kb. 15 éve egyszer már próbálkoztam ezzel egy cserkész táborban, de nem nagyon emlékszem (azért fotók vannak róla:-)) Most is készültek fotók, de még nem töltötték fel őket. Node a lényeg, milyen kicsi a világ… Többek közt egy magyar párral együtt csináltam ezt az egész programot. A srác egy BME-s diák, aki kapott egy 1 éves ösztöndijat Sydneybe, és a csaja csakúgy elkisérte, ő most épp egy kávézóban dolgozik félállásban. Elég nemzetközi csapat gyűlt össze, a kb 15 fős csoportból lehetett olyan 3-4 ausztrál. A túravezetők közül 4-ből egy volt ausztrál. Lényeg az, hogy nagyon jó volt és most már mehetek canyoning utakra is:-)

Ezen kivül élveztem anyukám utolsó napjait (azért remélem éppségben megérkezik…), és vele mászkáltam ide-oda. Többek közt megmutatta, hogy hol volt a korház, ahol születtem, meg elvittem Max Brennerezni (az ausztrál csokizós lánc, nagyon fini) stb.

Remélem hamarosan megérkezik hozzátok a tavasz…

Irjatok, h kivel mizu!!!

Múlt hét elején kis időre vége lett a nyárnak, de szerencsére csak néhány napra. Most már nagyon kellemes 20-on fokok második fele:-)

Egyébként tök jó a március a dekes naptárban, 2 képen is rajta vagyok:-)

Múlt héten voltunk kirándulni a Royal National Park-ban, apukám bringával, de elfelejtette a klipszes cipőjét vinni, úgyh szegény kicsit szenvedett, én meg anyukámmal sétálgattam. Egy érdekes jelenségnek/eseménynek lehettünk szemtanúi. Az egyik picnicezős helyen 2 nagy csoport ült pokrócokon egymástól legalább 50m-re, és arra lettünk figyelmesek, hogy az egyik csoportban csak hölgyek és kislányok, a másikban meg csak pasik és fiú gyerekek. Lényeg az, hogy kb 5 muszlim család lehetett, akik ott BBQ-ztek, és a gyerekek hozták-vitték a húsokat, salátákat, italokat az egyik társaágtól a másikhoz, és ők voltak egyben az egyetlen kommunikációs “kapocs”. Mi épp az egyik imaidejükkor értünk oda, és a férfiak szépen beállva a megfelelő irányba, imádkoztak és énekelgettek.

Voltunk egyik nap anyukámmal outletben, ahol több-kevesebb sikerrel vettünk ezt-azt, de hnap v hnap után majd próbálkozunk egy másikban is, ahol remélem sikerebbek leszünk.

Ebédeltünk egyet a hal piacon is:-) Ez csak azoknak mond vmit, akik már voltak ott. Lényeg az, h nagyon finom, és tudják, h mit és hogy kell csinálni a halakkal. Ha már vásásrlás és kaja, akkor voltunk a Paddie’s Marketen is, ami egy piac a kinai negyedben, és ha kell souvenir, akkor azt itt kell venni. Mi ebből most kevesebbet vásároltunk, de azért körülnéztünk és finomat ebédeltünk.

Voltam a szokásos szerdai falmászáson is, most kicsit bővebb társasággal. 5-en voltunk: Laura, az egyik barátnője, annak egy haverja és az ő friss barátja, akit a hétvégi meleg felvonuláson ismert meg. “Bemelegitésképp” fogyasztottunk egy golden gaytime nevű fagyit, ami irtózatosan finom, de sajnos nem nagyon tudok nektek küldeni…:-(

Csütörtökön és pénteken volt az elsősegély tanfolyamom. Azzal kezdeném, hogy sikerült:-) Nekem tetszett, jó fejek voltak az emberek. Végül a vörös keresztnél csináltam, akik kb 2 naponta inditanak ilyen tanfolyamot, és igy is 16-an voltunk. Sok mindent tanultam, már csak egy elsősegély csomag kéne, hogy alkalmazni is tudjam. Még defibrillatort is tudok használni (olyan is kéne, bár jobb szeretném, ha nem kéne alkalmazni…). Mondta az oktató, hogy minden önkormányzatnál, és majdnem minden suliban van, nem olyan drága 2-3000 dollár (4-500 000 Ft.), úgyh elég sokan vesznek. Rögtön eszmbe jutott a magyarországi defib. állomány, és szegény Kolonics…:-( Egyébként nagyon jó volt hallani a rengeteg merges kigyóról, pókról és tengeri lényekről… A világ 10 legmérgesebb kigyója megtalálható Ausztráliában, és úgy mellesleg a 12-14. legmérgesebb is:-). Itt a keleti part mentén kevesebb kigyófaj van, mint pl. a sivatagban, de a pókok közül elég sokkal találkozhatok, akár itt Sydneyben…:-( És hát a tengerparton is sok minden megfordulhat. Evezés közben volt, hogy láttam nagyobb meduza fajokat a vizben:-( Úgyh most kicsit jobban fogok ezekre is figyelni…

Pénteken este voltam a csajokkal bowlingozni meg billiárdozni. Billiárdban az egyik játéknál egymás után 5 golyót belőttem (az egyik ütésnél 2-t egyszerre):-) Bowlingban annyira nem brilliroztam, volt azért egy strike, meg néhány spare. Az első játékot sikerült igy is megnyernem, de a második már nem ment jól:-(

Foglaltam szállást Canberrába húsvét hétvégére (szavazás I. forduló), és képzeljétek el, hogy most van Canberrában, a Nemzeti Múzeumban egy kiállitás az Orsay-i múzeumból , ami soha többet nem lesz látható külföldöm, mert rájöttek, h túl értékes és kockázatos kölcsönadni a festményeket:-). Pont azon a hétvégén lesz vége, úgyh gyorsan arra is foglaltam jegyeket.

Nagyjából ennyi az annyi. Remélem mindenkivel minden ok!!!:-)

Hát több-kevesebb sikerrel megtörtént az első falmászás is:-) (azért inkább több). Most máshova mentünk, mint szoktunk, és itt kicsit nehezebbek a pályák, de nagyon-nagyon jó volt. Egyetlen aprócska probléma akadt, ami sajnos véget vetett az aznapi élvezetnek:-( Az utolsó mászásnál kiugrott a vállam, de mielőtt mindenki frászt kapna, ez már többször előfordult velem… Szerencsére egy-két méterre voltam a földtől, úgyh nem a levegőben lógva kellett “visszatenni”, de egy kicsit azért megijedtem. Most már minden ok, de most egy-két napig kicsit óvatosabb leszek…

Ezen kivül végre dublóztam egyet. Az egyik lány (aki már nem u23-as) egy-két hónapja nem járt le, és az ob-n sem indul, úgyh utána jártam, és lehivtam evezni:-) Már ősszel egyszer voltunk dublóban, és akkor is jó volt, most másik hajóban voltunk, ami nem a klub legjobb hajója, de ennek ellenére azért sokan megirigyelnék. Hátsó boomerang villás, kicsit fura volt, de jól ment:-) Ma meg 4-eseztem azokkal, akik most jönnek majd fel felnőttbe. Most van náluk gólyahét, úgyh nem voltak annyira toppon, főleg, h hajnali 5kor volt az edzés… A hajó nem volt túl jó, sykes, de nekem minden csapásnál kattogott a tulipán… Hnap versenyeznek, úgyh csak rajtolgattunk, de a leggyorsabb rajt is csak 34 körül volt… Egyébként balra eveztem, amit már kb 2 éve nem tettem, és kicsit éreztem is a derekam, de nem eveztünk túl sokat, úgyh túléltem.

És hogy ne csak a sportról szóljon minden, ma este voltam az Opera Házban egy koncerten:-) Nigel Kenedy, hegedűs és a Sydney-i szimfonikus zenekar hangversenye volt. Ez egy kis stand uppal tarkitott, komoly és jazz zenei előadás volt. Egy-két Bartókot is játszottak:-)  Nekem nagyon tetszett, és sok-sok régi emlék jött elő, amikor minden évben a családdal mentünk a gyerekeknek szóló karácsonyi előadásra (egyik emlékem, h a hangverseny végén sok-sok lufit engedtek el a plafonról. Az Opera Ház és a város egyébként nagyon szép, főleg  este, de sajnos a fotógép otthon maradt…

Ezen kivül próbálok tanulni, de sokszor inkább olimpiát nézek, meg most már nézegettem állást is, szerencsére akadnak egész jók:-)

Na megtörtént az első evezés. Hát nem volt a legjobb életemben, de legalább vihettem a szokásos hajómat, lapátomat (a dekben ez nem mindig jött össze..) Bár azért kaphatnék egy sykes-ot, főleg, h nem rég vettek 9-t… Itt már rövidülnek a napok, korom sötétben szállunk vizre, kis lámpácskákkal, amiket majd kéne beszerezni, de kicsit leesett az állam, amikor meghallottam, h mennyibe kerül (40-60dollár egy db, közel 10E Ft…) Egyenlőre kaptam kölcsön az edzőtől:-) (evezős melléklet: első vizreszálláskor, wing villa, 5. villaszár nélkül, korom sötét… Hannának sikerült a hajó orra felé forditott tulipánba betenni a lapátot:-))  Itt egyébként marc 1.-től van az ob (egy hétig tart) úgyh a többiek már nagyon készülnek, és inkább csapat hajókban mennek. Csak egy lány indul szkiffben a klubból, aki egyébként nem rég került be az állami vállogatottba. Második evezés is volt, ami kicsit jobb volt, de nagyon szétment a kezem (vérholyag stb…)

Ezen kivül elkezdtem a héten a tanulást, és már az első tantárgyat meg is csináltam:-) Sajnos néha igénybe kell vennem a szótárt, de majd belejövök… Még kicsit lassú:-( Jelentkeztem egy elsősegély tanfolyamra, amit majd marc.-ban fogok csinálni. Hasonló az otthonihoz, 2 nap, és aztán adnak egy papirt. Csak itt nem a jogsihoz kell, hanem feltétel az óvónős tanulmányokhoz. Állást még csak fél szemmel néztem, majd jövő héten már azt is kell komolyabban…

Kaptam egy ajánlott levelet Magyarországról, ápr. 4.-én és  25.-én megyek Canberrába:-) Viszont rosszul kalkuláltam, egy héttel korábban kell menjek, úgyh majd azt az egy programot, amit még dec-ben kitűztek és meg is hivtak, sajnos  ógy tünik le kell mondanom:-(

Egyik nap együtt ebédeltem Laurával, a munkahelyére bementem (gyógyszertárban dolgozik), és úgy volt, h megyünk falat mászni, de sajnos erre csak később kerül majd sor.

Ezen kivül kertészkedés, beachezés, “pótszülőkkel” való vacsi, meg azért az olimpiát is figyelem fél szemmel. Csütörtökön meg megjött anyukám, egy hónapig marad nálunk:-)

Asszem lassan eljött az ideje, hogy életjelet adjak…

Végre jó lett itten az idő:-) Azért amikor megérkeztem 36 fok volt egy fél napig, de aztán eső, eső és eső, kisebb-nagyobb megszakitásokkal. (kb 40 fokos klima változás otthonhoz képest)

Node, azért kezdjük az elején. Múlt vasárnap indultam útnak a Keleti pu.-ból, mert hogy először Németország felé vettem az irányt, hogy meglátogassam Jankát, és Nórit (két egyetemi évfolyamtárs). A pályaudvaron egy kicsit még átrendeztük a csomagjaim, és sikerült a hálózsákom belegyömöszölni a bőröndömbe (amire végül nem volt szükség). Az indulás a hóesés ellenére nagyon pontos volt (osztrák vonattal mentem) És ezennel köszönöm azoknak akik jöttek integetni, valamint a kis útravalót:-)

Két átszállással mentem, ami bőrönd+sporttáska+laptop táskával elég izgi volt, de mindegyiket átvészeltem. A vonatok nagyon jók voltak, a társaság nem annyira, de érdekes, hogy Németországban kicsit más társadalmi reteg használja a vasúti közlekedést, h eljusson A-ból B-be… 9óra és 22perc utazás után megérkeztem Bambergbe (egy kis bemelegitő a 3 nappal későbbi 24 órás repülő útra:-)). Ez egy kisebb egyetemi város nem messze Nürnbergtől, és úgy mellesleg a világörökség része. Érkezésem után nem sokkal megjöttek vendégváróim, és elmentünk a koliba, ahol laktunk, mindez már elég későn, úgyh ezután viszonylag hamar lefeküdtünk. Másnap irány a bambergi városnézés 1. etap. Járkáltunk a belvárosban, fényképezgettünk, de sajnos nem lettek olyan jók:-( Nagyon hangulatos volt, de egy kicsit elfáradtunk a végére…

Este pedig az egyik Erasmus-os lányhoz átmentünk szülinapot ünnepelni. Az elején megpróbálkoztunk a némettel, de elég hamar kiderült, hogy jobb lesz ha angolul társalgunk. Viszont egész meglepődtem, hogy milyen jó a németem, igy 4-5 év kihagyás után. Kövi nap Bamberg II. etap, kicsit más irányból közelitve. Elindultunk egy boltba pótolni az egyik szobatárs eltörött bőgréjét egy kézzel rajzolt térkép alapján… Hát a végén azért meglett a bolt, de bögre nem volt:-( Ez egyébként egy outlet-es környéken volt, úgyh azért még bementünk egy-két másik boltba is felmelegedni. Délután pedig röpi edzésen vettem részt, ahonnan lila alkarral tértem haza, de azért nagyon élveztem:-) Este pedig a magyar erasmusosokkal elmentünk sörözni egyet. Asszem csak a sör miatt tudtam elviselni a társaságot, kár h ilyenek képviselik a magyarokat külföldön… Miután hazaértünk éjszakába nyúló bőrönd szerelés volt, mert még a vonat úton elromlott a húzókája. Evezős módra, egy kést használva csavarhúzó helyett, nagyjából sikerült megjavitani, igaz már nem lehet nagyon használni a húzókát. Szerdán indult a gépem Frankfurtból, de csak este 23:20kor, úgyh az utolsó napot Frankfurtban töltöttem, ahova elkisért Nóri is. Egy kicsit kalandos vonat út után, végül csak egy átszállással és egy kis blicceléssel eljutottunk a reptérre, ahol leraktam  a cuccom a csomagmegőrzőbe, és aztán irány vissza a Hauptbahnhofra, ahol hóesés fogadott. Egy kis energiabevitel után nekiláttunk a városnak. Jártunk kevésbbé nevezetes helyeken, meg aztán azért néhány Sehenswürdikeit-ot is megnéztünk. Nem volt annyira különleges város. A legnevezetesebb talán:

Miután már besötétedett, meg már lassan indulni kellett vissza a reptérre Nórival szétváltak útjaink a Hauptbahnhof-on, ő vissza Bambergbe, és a reptérre. Kb. 9-re értem ki, bőrönd felvétel meg miegyéb, és kiderült, hogy rossz terminálon voltam. Szerencsére van ingyen skyline, ami átvisz a másikba, és épp bent állt a megállóban. Cheak-in majd még volt egy kis időm, ezalatt egy kis mosakodás, átöltözés, mert már egy napja úton , és még egy napig úton… Útvonal: Frankfurt-Szingapur, Szingapur-Sydney. Az első szakaszon alig voltak a gépen, úgyh 3 ülésem volt.:-) Ahogy kikapcsolták a “seatbelt sign”-t keresztbefeküdtem, és viszonylag hamar elaludtam. A második szakaszon viszont dugig volt tömve a gép, és két német cserediákot kaptam utitársnak, akik szerintem rosszabbul beszéltek angolul, mint én németül, úgyh kalappal nekik az itt töltött 10 hónaphoz. Az egész út alatt csak 3-4 filmet néztem meg, de egyik sem volt túl jó.

Az itteni első élményekről már beszámoltam. Igazából az első néhány napot az átállással töltöttem, de most h talán sikerült hnap kezdhetem újra, mert át kell állnom a hajnali 4-es kelésre... Tegnap azért már elkezdtem az edzéseket egy hosszabb bringázással, amit most is érzek a lábaimban… És délután még lesétáltam a tengerpartra:-) Ma elkezdtem a hivatalos dolgokat is intézni, csináltattam diákot meg utánajártam egy-két sulis dolognak. Már csak tanulni kéne, meg állást keresni…

Egyenlőre ennyi. Várom az ergo OBs, Crash B-s pletykákat:-)

Sikeresen, épségben megérkeztem magyar honba:-)

Viszonylag gyorsan "elrepült" a út:-) de nagyon keveset sikerült aludnom, úgyh majd meglátjuk, h fog menni az átállás.

Sajnos most már tényleg jobban rá kell állnom a tanulásra, már csak 17 napom van a vizsgáig, és közben karácsony, új év... Ennek ellenére szeretnék mindenkivel minél hamarabb találkozni.

Minden jót!

Sikeres vizsgaidőszakot mindenkinek!

Most csak röviden. Megjöttünk a Gold Coastról. Elég szép hely...

Felraktam egy pár képet:

http://picasaweb.google.com/hudzsy

Majd lehet, hogy később irok egy bejegyzést is, de egyenlőre ennyi.

Nagyon hiányoztok már. Egy hét mulva indulok haza. Ugyh kicsit sok a dolog...

A héten nem történt túl sok újdonság. Voltam újra falat mászni, meg tengerparton sétálgatni, egy másik beachen fürcsizni… Evezgettem néha-néha, és egyre több technikai utasitást kapok (gyakorlatilag minden mozzanatomban van valamilyen hiba…). Most a héten csomó felmérőt kell huznijuk a többieknek (ma volt 100 és 500m, lesz még 30’, 6000m meg 2000m), de én még csak 2szer ergóztam amióta itt vagyok, úgyh még nem furakodtam, h én is huznék…

Múlt héten sikerült vennem party ruhát, úgyh szombat este belevetettem magam az itteni éjszakai életbe:-) Nem nagyon különbözik az otthonitól, talán annyiban, h a csajok sokkal jobban kiöltöznek, és iszonyatosan drága a pia… (kb. 10000 Ft-t költöttünk 2-en) Szóval ezt nem fogjuk olyan sűrűn eljátszani… Egyébként jó volt, a zene lehetett volna jobb, de szivesebben sétálgattam a city-ben és néztem az Opera házat, meg a Hidat.

Jövő héten fog hozzám érkezni az itteni Jézuska, mert apukámmal elmegyünk a hétvégére az arany partra, a Gold Coastra. Ő napközben egy konferencián fog résztvenni, én meg a tengerparton fogom sütettni a pocimat:-) Most ott éppen Schoolies van, ami egy fesztivál a most végzett 12-esek számára. Rohadt nagy partizások, részegek miden utca sarkon, letartóztatások stb… De ezekből valószinűleg kihagyom.

Most már egyre kevesebbet fogok irni, mert sajnos bele kell vessem magam a tankönyvek közé:-( Meg, h otthonra is maradjon... Úgy tünik, h lehet, h január 4.-én mehetek záróvizsgázni, és a napokban elfogadták a jelentkezésem az itteni kurzusomhoz, de ezt lehet, h szüneteltettem ZV-ig vagy majd ha visszajöttem…

Hnap megyek a forgalmi vizsgára a jogsimhoz. 11:45-kor lesz. Nem nagyon izgulok, de azért drukkoljatok, h éber legyek (főleg, mert előtte megyek 5-re edzeni…)

Ime 2 kép a szombat estémről:

Ahogy előző bejegyzésem végén irtam két napra elutaztam Laurával és anyukájával Shellhabourba. Nagyon szép helyeken jártunk, és kicsit megalapoztam a nyári barnaságom:-)

Ahhoz, hogy sikerüljön kedden a “korai” indulás (reggel 8), már hétfő este átmentem hozzájuk és ott aludtam. Laurának hétfőn volt az utolsó vizsgája az egyetemen, már csak egy év rezidenskedés választja el a végleges diplomától. Ennek örömére áthivta néhány barátját egy kis esti kocintásra, kártyázásra:-) Nekem erről nem számolt be, hogy mások is lesznek. Úgy volt, h a party-zni megyünk, de eléggé esett, úgyh “házi buli” lett.

Másnap sikerült időben elindulnunk, és egy óra után elértük az első kórházat, ugyanis azért mentünk Shellhabourba, mert a Laura anyukáját, Julie-t kisértük el munkába. Ő minden héten megcsinálja ezt az utat. Amig az első kórházban Julie kezelte a betegeket, mi a Shopping Mall felé vettük az irány. Én nem igazán nézelődtem, de Laurának vettünk egy ruhát. Ebéd után a következő kórházba mentünk, ahol ott hagytuk Juliet, Laurával pedig elindultunk a part mentén Hyams beach felé. Útközben megálltunk Vincentiában, ahol sétáltunk egyet a tengerparton, aztán irány Hyams beach, ami arról hires, h itt a világon a legfehérebb a homok (Guinness rekordokban is benne van). Tényleg nagyon fehér, és a viznek a szine… Remélem valamennyire visszaadják a fotók. Ezt a beachet rögtön fürdőruhába öltözve vettük birtokba, és egy jót csobbantunk, közben a Laura viz alatti kamerájával szórakoztunk. Amikor kijöttünk a vizből elég hideg volt, és már vissza kellett mennünk Juliért, mert már végzett a munkával. Elfoglaltuk a szállásunk, amiről sajnos elfelejtettem képet csinálni. Nagyon jó kis szobánk volt, és egy giga nagy fürdő… A zuhany kb akkora volt, mint az egész fürdőszobám, ami nem nagy, de zuhanynak igen nagy… Este elmentünk a szomszédban lévő vendéglőbe, ahol nagyon finom thai kaját ettünk, majd ezt egy esti seta keretében ledolgoztuk:-) Majdnem 9 órát aludtunk, amit már néhány hete nem nagyon sikerült…:-)

Másnap reggel elég laza volt az indulás, kicsit körbe autóztunk Shellhabourban, és utána ledobtuk Julie-t a Shellhabour-i kórháznál, és mi Jamberoo-ba mentünk, ami kb egy 20 perces auto út volt. Jamberoo-ban található egy oriás aquapark:-) Kicsengettük az iszonyat drága belépőt, de csak fél napot töltöttünk itt, mert vissza kellett menni Julie-ért. Ezt annyira nem bántam, már kinőttem az ilyen helyeket. Amennyit ott voltunk azt nagyon élveztem. Volt bob pálya, többféle vizicsúszda, hullámmedence, canyoningos ugró medence stb…:-) Sikerült kicsit lebarnulnom, pedig nagyon rendesen bekentem magam. Utána hazafelé egy szebb útvonalon jöttünk, a part mellett, és megálltunk egy blow hole melett Kiama-nál. Az utolsó kórháznál Laurával inkább egy délutáni szunyokálással töltöttük az időt. Aztán eldöntöttük, hogy megnézzük este a 2012-t (nem tudom, h otthon adják-e mar…) Az első vetitésre nem kaptunk jegyet, de szerencsére fél órával később is adták, arra meg még volt jó jegy:-) Addig is elvoltunk a Max Brennerben, ami egy nagyon jó csokis, kávézós hely (ausztrál lánc). A filmről annyit, hogy a story nem annyira jó, de nagyon jól van megcsinálva, és végig akciós, fel sem tűnt, h 2 és fél órás… Ha megnézitek, akkor mindenképp érdemes moziban.

Azóta csak lazulás volt, és némi adminisztrativ intézkedés a sulihoz meg ilyenek. Szerencsére nem jött be a hétvégi időjárás előrejelzés, kb 4-5 fokkal kevesebb volt, 35 fok. Úgyh egész hétvégén fagyit ettem:-) Vasárnap este pedig elmentünk szülinapom alkalmából vacsizni. Ma meg a házat próbálom kicsit rendebe szedni...

Képeket most ide nem raktam, hanem mindent feltöltöttem picasára: (korábbi albumokat is)

http://picasaweb.google.com/hudzsy

Csütörtökön nem kellett hajnalban kelni. Úgyh apukámmal elmentünk shoppingolni:-). Egy viszonylag nagy outletba mentünk az olimpiai park környékén. Nekem annyira nem tetszett, csak egy-két nagy leárazás volt. Azért sikerült kicsit bevásárolni apukámnak is meg nekem is, teljesedik a ruhatáram… Este pedig elmentem Laurával, és egy haverjával (akinél a házi buli volt) falat mászni. Még sosem voltam, de teljesen beleszerettem:-) Node kezdjük az odaúttal… Igen kalandosra sikerült, mert szegény kocsinknak felforrt a hűtővize, úgyh szépen félreálltunk, vártunk, h kihüljön, hazaspuriztunk és kocsit cseréltünk. Úgyh egy órával később értünk oda, mint terveztük, és olyan este f9 körül nekiláttunk a falak meghóditásának. Kaptam egy kb 5 perces oktatást, aztán csak másztam, másztam és másztam… Azt mondták, hogy nagyon-nagyon jó vagyok egy kezdőhöz képest, született tehetség:-) Ez asszem az evezős izmaimnak és kitartásomnak köszönhető, mert azért az alkatomra nem nagyon mondható, h igazi hegymászó… A pályák szinei jelentik a nehézségi fokokat, és én a legkönnyebb fokozaton a legnehezebb útvonalakat is meg tudtam csináltam. Kb 2 órát voltunk ott, és utána 11-re értem haza (persze másnap edzés…) de nagyon megérte.

Ime a csarnokocska

 Egy 16m-es fal kisebb akadályokkal, melyet Hanna könnyedén meghóditott:-) (a fehér pötty a kötél tetején az én lennék)

 És a mozgó fal, aminek szintén sikerült megérinteni a tetejét

 Másnap szerencsére 4x-oztunk reggel. Eredetileg kisegység lett volna, és már el is kezdtük kihordani a hajókat, én már felszereltem, az egyik lány már majdnem elrugott, de aztán megkegyelmezett az edző, és mivel pont 4-en voltunk és elég nagy volt a szél, visszarendelt bennünket és megengedte, hogy hogyha akarunk 4x-ozhatunk:-) Erre már elég régóta vártam, már kicsit úntam a szkiffes szenvedéseket… Egy kb 2 éves sykes hajóba mentünk, de szerintem rosszabb álapotban volt, mint a Lugano. Az edzés megint a 10 percek voltak, 16-ról, de az utolsó 20-as tempotól. Hát most átéreztem, h milyen 16-tal evezni… Elég nehéz volt lekövetni a tempót, áthúzást és közben még fülelnem kellett, hátha kapok valamilyen angol nyelvű evezős utasitást… Asszem nagyon sokat kell még fejlődnöm technikailag, és sajnos az állóképességileg és erőnlétileg is van hova javulni… Összeségében egész jó lett volna, ha nem lett volna annyira rossz a viz, és az első nyomatás alatt nem csapott volna be az egyik motorosnak a hulláma… És itt valamiért nem nagyon védi meg az egyest a hullámtörő, ő kapta a legnagyobbat. Én 3-as voltam  (mert az a csaj hiányzott), és nálam nem is csapott be. Erről jut eszembe az egyik lánynak segitettem egyszer bevinni a hajóját és szóltam, h épp hullámtörőre raktuk, erre mondta, h az a legerősebb pontja a hajónak… (No comment…) Ezek után megkérdeztem, h egyesületi hajó, és kiderült, hogy a skiffek, amiket a lányok használnak, majnem mind magán hajók, méghozzá elég jók...

Csináltam újabb képeket a kondiról, és az evezősök figyelmébe ajánlanám a következő kiirást, ami a kondiban van kifüggesztve:

 És a kondi, a gyönyörű tégla falaival:-) Azért a felszerelés nem rossz…

 Szombaton életem egyik legrosszabb szkiffelését produkáltam, asszem nagyon fáradt voltam és elég nagy volt a szél (de sajnos csak 3-an voltunk, úgyh nem volt lehetőség 4x-ra) A hajnali edzésről hazafelé hoztam apukámnak friss péksütit reggelire, mert aznap volt a szülinapja:-) Este pedig elmentünk barátokkal vacsorázni egy mexikói étterembe. Sajnos a hely nem volt olyan jó, de a társaság kárpótolt. Erről jut eszembe, megkaptam első szerelmes vallomásátJ Amikor autóztunk apukámmal, én vezettem, és épp a volt sulim mellett mentünk el, a gyerekeknek szünetük volt, és egyszer csak kigurult egy labda az útra, én voltam olyan kedves, h félre húzódtam utána mentem és visszadobtam nekik, miközben kb 10 kis aussie fiú csüngött a keritésen és kiabálták, h “I love you”:-)

Vasárnap igazi magyar napot tartottam. Először is felhivtam az dekes ötyét, és utána 7-kor megnéztem a Duna TV hiradóját, az itteni egyik nemzeközi csatornán (félóránként más-más ország hiradóját adják) Napközben pedig az Erzsébet búcsúba mentünk. Ezt minden évben megrendezik a Szent Erzsébet otthonban, ami egy itteni magyar öregek otthona. Volt tombola, kaja, pia, lángos, beigli stb… És letudtam néhány találkozót magyar ismerősökkel. Nem töltöttük ott az egész napunkat, de azért jó volt összfutni néhány régi játszőtárssal. És igen Anna, egy kis mulatós zene is volt:-)

Lángos sütés

Hnap megyünk Shellhabour-ba 2 napra Láurával:-)

Hétvégén volt egy evezős verseny a klubunkban. Nem volt túl látványos, mert egy kb 5km-es nagyegységes time trial volt. Megbeszéltem Bencével, hogy majd itt találkozunk, de nem jött össze, mert ők máshol szálltak vizre, és utána mentek vissza a klubjukba még egyet edzeni…

Hát én nem indultam, de az edzéstársaim igen. 2.-ak lettekJ Egy olyan csapat nyerte, amiben 2 olimpikon ült és még másik 2 igen jó evezős. A mezőny többi részét viszont rendesen állvahagyták. (azért szerintem sokat segitett nekik az hazai pálya..) Elég flottul megy itt a versenyszervezés. Én 7-re mentem, de ekkor már a csapatok nagyrésze vizen volt, sőt… 15mp-enként volt az inditás, de mondták a többiek, h nem mindenhol várták ki az időt, hanem akkor inditottak, amikor elérted a rajtvonalat, és a végén persze korrigálták az időket. Az eredményeket nagyon hamar közzétették (amit amúgy az utolsó beérkező után 20perccel igérték legkésőbbre). És az egész max 10-ig tartott, én 11 után értem haza, és az egyik utolsó voltam, akik ott maradtak. Szóval tanulhatna a magyar evezős szövi…

Az én edzésem: ergó 60’, és ahhoz képest, h mióta nem ültem ergón egész jól birtam:-) Azért összehasonlithatatlan a DNHE-s és az itteni ergózás. Sajnos nem csináltam a kondiról képeket, de majd pótlom. Egy tégla falat kell bámulnod… Én inkább a kijelzőt néztem, lehet, h ezért ment jobbanJ (még csúcstól messze vagyok)

Mivel elég hamar hazaértem, és még előttem volt az egész nap, a Papa elvitt a Paddy’s Market-re. Ez egy több emeletes piac és bevásárlóközpont a kinai negyedben, és minden turista innen gyűjti be a souvenir-eket. Az alsó szint piac jellegű, standokkal, kinai árusokkal, a többi emelet outlet jellegű bevásárló központ. Vettünk néhány 2010-es naptárat, és nekem ruhákat. Úgyh kaptam egy kis kényeztetést:-)

Vasárnap reggel apukámmal és heverjaival mentünk biciklizni. Egy 2 és fél órás majdnem 50km-es útra mentünk a reptér környékén. Hát itt a reptérnek a környéke egyáltalán nem olyan mint a Ferihegyen… A kifutó és leszállópálya a tengerre kinyúló félsziget. Azért nem volt olyan szép, mint az előző La Perouse-i bringázásunk. Elmentünk egy másik evezős klub mellett, ahol elsőre sokkal jobbnak tűnt a viz, de hamar észrevettem egy jetski pályát néhány 100m-re. Ez kevésbbé volt edzés, mint amikor az apukámmal 2-esben mentünk, de sikerült produkálnom egy esés. Nem tudtam bevenni egy hajtű kanyart, már gyök 2-re lelassultam és egyszer csak eldőltem. Nincs semi horzsolás, csak a bringa kapott egy kicsit, de meg se kottyan a korábbi sérülései mellett… Utána a Lauráék családjával voltunk ebédelni. Ő most készül az utolsó vizsgáira, gyógyszerésznek tanul, és megbeszéltük, hogy egyik hétvégén elutazunk egy nagyon szép helyre néhány napra. De majd úgyis irok róla. Erre majd nov. végén kerül sor:-)

Ma voltam újra edzésen reggel. Szkiff, egyenletes evezés, és végre kaptam technikai tanácsokat, mert sajnos még mindig ott hagynak a csajok… Persze lassú a vizfogásom, de azzal próbálta kijavitani az edző, h gyorsabban használjam a lábam. Úgyh most nyújtott karral kell sokat eveznem, nagyon dinamikusan és magasabb tempóval. Szóval itt kirugják a seggüket. Azt mondta, h az elején ne rakjam rá annyira a hátam. Pedig egész évben ezen dolgozott a Dödi… Evezés után meg kondiztam kicsit. Hát nem nagyon tudom hova rakni az edzésüket. Van ami tetszik, van ami nagyon nem. 6-7 kör 10 gyakorlat 8v.10 db vagy vannak statikus gyakorlatok pl. fekvőtámaszban tartsd meg magad lent 60mp-ig (ez az ami nagyon nem tetszett és nem is ment) Volt a gyakorlatok közt húzódszkodás (abból nem kell 10-tJ) De viszonylag ismerősek voltak a feladatok. A súlyokat illetően nem vagyok nagyon lemaradva, szerintem egy hét alatt utolérem őket. Nekik ez egyébként egy külön edzés, nem evezés után, úgyh ma csak 4 körrel kezdtem, még csak ismerkedem a súlyokkal…

Edzés után pedig hazajöttem és elmentem az itteni kresz vizsgára. És a tökéletes Hanna, persze 100%-os tesztet irtJ. Itt már évtizedek óta számitógépes a teszt. És a kérdések szinvonala, hát… No komment. Egyáltalán nincs műszakis rész, és elég komolytalan. Több nyelven lehet csinálni a tesztet (legalább 10) És felolvassák neked a kérdéseket, válaszokat, h véletlenül se hagyj ki egy szót sem… Szóval nagyon szájbarágós. És egy 5 éves jogsival, viszonylag rendszeres vezetés mellett nem igazán volt nagy kihivás. Utána bejelentkezhettem a forgalmi vizsgára. Dec. 1-én 11:45-re kaptam időpontot. Addig kicsit gyakorolni kell majd a párhuzamos parkolást…

Ja és úgy mellesleg bejelentkeztem a child care kurzusra, de ennek van egy kis átfutási ideje, úgyh kb akkor kezdhetek el tanulni, amikor hazamegyek (és már a záróvizsgámra készülök)

A várva várt evezős képek:

A klubház

Az étterem

A leendő csapatom:-)

 Az EGYIK nagyegységes hangár

A megszámolhatatlan szkiffek (még az újak nem érkeztek meg):

És a csodálatos viz, ami most gyönyörű... 

Hát egyenlőre mégsem próbálkozom meg a GAMSAT-tel. Változtak a terveim a tanulmányokat illetően. Azért nem zárkóztam el teljesen az egészségügytől. De kicsit más irányból közelitem meg. Eredetileg gyerek doki akartam lenni, mert nagyon szeretem a gyerekeket, és doki, mert az mindig is érdekelt, h mi, miért és hogyan működik az emberi szervezetben. Ezért összeraktam és igy lett gyerek orvos, de most inkább külön veszem, és külön-külön fogom tanulni.

A terveim szerint jövőre el fogok végezni egy OKJ szerű képzést, melynek neve Diploma of Children’s Services. Ez egy egy éves kurzus, de el lehet végezni min 6 hónap max 2 év alatt (én az előbbit tervezem). Ez egy ovónő képző szerűség, ami otthon tanulós, de van szakmai gyak része is. Szóval én osztom be, h mikor mennyit foglalkozom vele. És 2011-től pedig a Maquarie Uni-n fogok Chiropatrics-t tanulni;-) Ez egy 3 éves bachelour képzés, melyet folytathatok  mindenféle masters irányban. Az itt tanuló diákok kezeltek engem a WMG-eken, amig apukám a pályákat húzta…

Az egyetemre perzse lesz majd felvételi, úgyh lassan erre is lehetne már tanulni. Ennek felépitése hasonló, de sokkal egyszerűbb a korábbi Gamsat-nél. Nem lesz pl interview-s kör. Ezt a vizsgát STAT-nak hivják (Special Tertiary Admissions Test), amit főleg olyanok csinálnak, akik elrontották az érettségijüket... Sajnos az én érettségimnek csupán egy bökkenője van, h nem szerepel a tárgyak közt a biosz, kémia stb. Ezért kell újra vizsgáznom.

Mindezek közben fogok evezniJ Nagyon megszerettem a hajnali kelést. És alkalmi munkákat fogok válalni, főleg amig még karácsony előtt itt vagyok. Utána meg amennyi belefér. Hétfőn megyek kreszből vizsgázni. Majd ha túl vagyok rajta, irok róla picit, de egyenlőre nem akarok semmit sem elkiabálni… Utána meg majd forgalmi pár hétre rá. Itt a jogsi az első számú azonositó igazolvány, és a magyar jogositványommal csak 3 hónapig vezethetek.

Múlt héten végleg elmentek a nálunk tartózkodó magyarországi vendégek, és apukámmal oriás búcsúvacsit csináltunk nekik. Nagyon fini lett:-) És azt mondták, h nagyon aranyos vagyok, és tartam meg azt a jó szokásom, h mindig mosolygok:-))))))

Egyik délután voltam a Bondi beachen és a Scalptures by the Sea kiállitáson. Ide egyébként egész véletlenül tévedtem, mert úgy volt, h csak lenézek a tengerpartra, mert apukámnak arra volt dolga és épp aznap kezdődött ez a kiállitás:-) Baromi sokan voltak, nyugdijasok, iskolai csoportok, meg tévések. De a kamerákat inkább kerülgettem …

Ez egy olyan rendezvény, ahol a modern “művészet…” kibontakozhat... A Bondi beach Sydney  leghiresebb strandja (de még mindig nem értem, h miért…). Több mint 100 alkotás volt. Én nem birtam végig nézni, de azért végig sétáltam az egészen. A modern művészet, és amit az ausztrálok művészetnek neveznek nem nagyon mozgatott meg… Azért készitettem egy-két fotót az érdekesebb alkotásokról:

 A Bondi beachről is készitettem képeket. Tök jó kis gördeszka park van, kb 20 méterre a homokos tengerparttól… Lehet, h ezért szeretik annyira a turisták?

 Vasárnap apukámmal elmentünk egy bringa túrára. Elvitt arra, amerre a 40 éves bringás haverjaival szokott menni hétvégéken. Ide elég sokan járnak biciklizni, úgyh szinte végig bringa út volt, és nagyon szép tájak:-) La Perouse-ba mentünk, ez egy több mint 30km-es út volt oda-vissza, dél felé a tenger part mentén. Viszonylag lightosra vettük a tempót, mert szerencsére vittem magammal fényképező gépet, és néha meg-megálltunk fotózgatni. Igy is azért 25km/h fölött volt az átlagsebesség dimbes-dombos terepen:-) Rengeteg golf playa mellett haladtunk el. Ezek a hülye ausztrálok minden hétvégén vagy cricketeznek vagy golfoznak…

 Vasárnap este pedig egy vendégségben volt részünk. A Domi, Juditékhoz (pótszüleim) mentünk, ahova egy másik itt élő magyar házaspár is meg volt hivva. Nagyon finom tengeri kütyüket ettünk, és újra sikerült telezabálnom magam:-)

Tegnap volt a Melbourne Cup, ami egy lovas verseny, és Ausztrália egyik államában még ráadásul munkaszüneti nap. Ez a legrangosabb lóverseny Ausztráliában. Mindeki fogad valamelyik lóra, még az is aki soha nem látott lovat... Hát én ezt nem tettem, de azért végig néztem a tv-ben, mert mindenki már napokkal előtte erről beszélt, sőt már amikor Sydneybe érkeztem több helyen plakátokat láttam a versenyről. Végül is egész érdekes volt, aki nyert olyan finisht vágott le a végén, hogy faképnél hagyta a többieket…

Ma voltam újra edzésen, és egy öbölbe mentünk résztávozni. Hát azt hittem végre kicsit job lesz a viz, mint előző napokban, de tévedtem:-( Megint szkiffeltem, de örültem, h bent maradtam a hajóban...

Hnap nincs hajnali edzés:-) De délután lehet, h lemegyek kipróbálni az ergókat vagy kondi gépeket. Csak rohadt messze van, főleg, ha nem hajnalban mész, amikor egy auto sincs az utakon, csak a hülye evezősök…